2011 június 9. | Szerző: ezovirág |

Látom, pezseg az élet. 🙂 Valahogy éreztem, hogy egy-két bomba robbani fog. Hogy ugrik a nyúl a bokorból. De a vadász nem én vagyok, hanem mindenkinek saját maga.

Sajnálom, hogy sért, amit gondolok. Ha már túl vagytok a sértettségen, remélem lesz idő lecsendesedni. Remélem az legalább nem vita tárgya, hogy nem sértegetni, hanem más oldalról tekintettem csak egy témára, esetleg még a segítő szándékot is fel lehet tételezmi.

Hogyne, engem is csaltak már meg. Mint ahogy mindenkit. Utólag persze, de tanultam belőle. Habár akárhogyan is volt/van,  az együtt töltött vacsorák a gyerekkekel közösen, vagy bármely normális szó, vagy egymásra mosolygás… – lévén egy igen hosszú házasságról van szó – biztos, hogy sohasem azért volt, mert “csak el ne mondjam a gyerekeknek”… 🙂 Nekem eddig bejött, hogyha nem kikaparom a tisztelt férjem szemét, hanem rohadt nehezen ugyan, de továbbra is tisztelve azért, amit átéltünk együtt, legalább tartok egy minimális szintet. De csak azért megyek bele a jómagam életébe, mert személyeskedtetek, holott írásom apropója nem a saját világom volt.

Ha ezt elhiszitek, hogy valaki azért “normális” otthon, mert “el ne mondja a gyerekeknek”… Nos, feszítsem tovább a húrt?

Tudom én, hogy amit nem kap meg otthon valaki, azért jön a harmadik, (vagy legalábbis ez az idae kergetődik), habár ezt a megkap/nem kap, kitől, mit várok el, miért, … kérdéskört mindig az adott kapcsolatban lehet csak valamelyest feltárni, pontos képet akkor sem kapunk, mert az egyéni sértettségek sajnos túl sokszor dominálnak. Annyit szerettem volna jelezni, hogy a hazugságra épített szerelem, egész egyszerűen nem jó, és rém egyszerűen megfogalmazva, kutyából nem lesz szalonna.

Lehet velem ordítani, (az írásban használt CSUPA NAGYBETŰ, tudjuk, ezt jelenti, ordítsatok, – én is szoktam – de hát magatokkal ordítotok. Én ma már, ha felemelem a hangom, mindig azon gondolkodom, mi a bajom? Magammal. Mert pontosan tudom, minél jobban orsítok annál inkább nem stimmel valami.

Töltekezni, nyiván nem romantikus limonádékból lehet, az csak egy jópofa időtüöltés. Töltekezni számomra a lecsendesedett állapotban való tisztulás a negatív gondolatoktól, beengedve a jót. Ez nem egy ezoterikus picsaság, erre tucatnyi jól működő technika van.

Azért írok általában nőkről, mert nő vagyok, és álatlában nőkkel van dolgom. Fel sem merült bennem, hogy fordítva ne működnének a dolgok.

Színesek vagyunk, nem kell egyetértenünk.